2024. TIZENHETEDIK TELJESÍTMÉNYTÚRA

Beszámoló 2024 Tizenhetedik Löszölő (35) és Tökölő (16) valamint tizennegyedik Megalöszölő (48) túrák 2024-ben. Változtatások az előző évhez képest: Új rajt- és célhelyszín! Az iskola udvaráról kitelepültünk a sportpálya mellett található vásártérre. Ez magával hozta az útvonalak változását. A két rövidebben fél kilométerrel többet, a hosszún pedig két és fél kilométerrel kevesebbet kellett teljesíteni. Egy régi-új ellenőrző pontot is beiktattunk a horhos bejáratánál. Az idei nyár rendkívüli szárazságot hozott. Túránk előtt legutoljára bő másfél hónappal esett eső. Ez a tényező jó alkalmat nyújtott a lösszel való közelebbi ismerkedésre. A harminc fokos melegben pácolódó testekre nagyszerűen tapadt a púder-szerű finom por. A csapadékot rég látott erdei utakon bokáig merülő lábbelik, no meg a száguldozó terepjárók fojtogató, lassan leülepedő porfelhőt vertek fel. A fogsorok kiválóan csikorogtak tőle. Minden erőfeszítés nélkül lehetett szemrevételezni, szagolni, ízlelni, elemezgetni. Mondanom sem kell, hogy a túrázók között kevés volt a geológia iránt rajongó, mivel nagyrészt panasz illette ezt az amúgy pompás talajfajtát. Az agyzsibbasztó hőség sem aratott sikereket. Még néhány többszörös teljesítő is lázadozott. A nyári időponton továbbra sem tudunk változtatni. Marad ez a nehezítő elem. Különösen büszke lehet magára az, aki ilyen körülmények között teljesíti a vállalt távot. De térjünk a lényegre! Új helyre telepítettük főhadiszállásunkat. Sajnos meg kellett válnunk a tizenhat évig otthont nyújtó iskola udvarától és épületeitől. Ennek egyrészt bürokratikus okai voltak, másrészt kaptunk egy kedvezőbb ajánlatot. A hatalmas vásártér jobb lehetőségeket biztosít. Tágas parkolót, a sátrak, padok szellősebb elhelyezését, fix zuhanyzót. Áram és víz itt is jön a vezetékekből. Nekünk több már nem is kell. A helyszín előzetes bejárásán elnökünkkel, Livivel jól kitaláltuk, hogy mi hova kerüljön, melyik helyiséget mire használjuk. Ez természetesen a gyakorlatban nem mindig működött az elképzeléseinknek megfelelően. Az egykori focicsapat öltözője jó ötven méterre van a rajttól. Ide terveztük a konyhát, egy másik helyiségben az itt alvók szállását. A túrázóknak az épület végében található két WC-t gondoltuk használatra. A rajt mellett is áll egy épület, amiben van illemhelyiség, de ezt a szervezőknek tartottuk fenn. Sok mindent ide pakoltunk be, nem szerettük volna, hogy illetéktelenek bemenjenek. A szemfüles túrázók hamar kiszúrták, hogy mi hova járunk és inkább ide kéredzkedtek be. Természetesen beengedtük őket. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a célba érkező fáradt gyaloglók, nem szívesen kockáztatnak meg egy újabb, verőfénynek kitett utat a levest tartalmazó kondérokhoz. Ezért egy plusz sátrat állítottunk fel, ami alá befért rögtönzött konyhánk. Alapjában véve beváltak az ötleteink, de elgondolkodtunk azon, mi történne akkor, ha éppen esne az eső. Nagy sikert aratott az a hatalmas molinó, amit az egyik épület falára feszítettünk ki. A Bújó-likat ábrázolta és szerepeltek rajta a különböző távok adatai. Sok fotó készült vele. Néhány érdekes esemény a hétvégéről: A pénteki szalagozáskor autómmal majdnem bent rekedtem az erdőben. A jelzések kihelyezése után lerobogtam a Képes-fáig, majd az erdészeti műúton kifelé hajtva, fát pakoló járművekbe botlottam. Teljes szélességben elfoglalták az utat, esélyem sem volt a kikerülésükre. Látszott, hogy a munkát nem régen kezdték és nem kapkodnak vele. Megfordultam, és kénytelen-kelletlen a földes úton, Ságvár felé indultam el. Egy kilométer megtétele után újabb hideg zuhany ért. Egy földgyalu végzett tereprendezést elmélyülten. Vezetője nem örült megjelenésemnek, de félreállt. Átevickéltem a feltorlódott kupacokon és szerencsére más már nem akadályozott a kijutásban. Adódtak volna még alternatívák, de azokat autóm karosszériája bánta volna. A túra napjának reggelén, a konyhának kijelölt helyiségben felrobbant a kávéfőző, alaposan beterítve a falat, asztalokat. Kellett keríteni egy másik gépet és le kellett törölgetni mindent, amire ráfröccsent. Sajnos megint történt egy baleset. Egy túrázó hívott, hogy valószínűleg szalag-szakadása van. Pár métert még tudott menni, de a Jaba-patakig már nem ért le. Ki kellett menni érte kocsival. Helyi volt, néhányunknak ismerőse. Nem jött be a célba, egyből elmentek vele a kórházba. Úgy tudjuk törése lett. Rövid időn belül ez már a második eset. Nem lenne jó, ha erről híresülnénk el. Ennyire nem durva a terep. Végül két észrevétel: A két hosszabb távon csak 2000 előtt születettek neveztek. Így viccesen alakult a legfiatalabb nevezők statisztikája. Hol vannak a fiatalok? Idén jól haladt a mezőny. A megszokottól egy órával előbb zártunk. Viszont a célba Löszölők értek be utoljára. Ők kihasználták a rendelkezésre álló nevezési időkorlátot. A Megásoknak most félórányival rövidebb volt az út és mindenki igyekezett korán elrajtolni. Ezzel be is hozták a hátrányukat.   STATISZTIKA: Nevezők: Tökölő: 231                  Löszölő: 58                  Megalöszölő: 34                  Összesen: 323 Települések: 82      legtávolabbi: Mezőkövesd (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)  Nevezők néhány településről: Siófok: 59, Ságvár: 43, Kaposvár: 12, Budapest: 43, Székesfehérvár: 10 Legfiatalabb teljesítők: Tökölő: Somogyi János Soma (5) Ságvár, Löszölő: Lázár Adrián (29) Mágocs, Megalöszölő: dr. Siposné dr. Kurilla Emese (25) Nagyberény Legidősebb teljesítők: Tökölő: dr. Farkas Sándor (85) Siófok, Löszölő: Jankovich Béla (71) Pécs, Megalöszölő: Szemeti Sándor (61) Belecska A tizenhét alkalommal 348 településről 2827 túrázó érkezett hozzánk, ebből hárman minden rendezvényünkön részt vettek.