Természeti környezet

Ságvár Siófoktól délre, az M7-es autópályától mindössze 5 km-re, a Szekszárd felé

vezető 65-ös főút mellett terül el. Itt találkozik a Mezőföld és a Somogyi-halomvidék,

melynek első dombjai félkörbe veszik a falut, oldalaikon hívogatnak az ízes szőlőt,

gyümölcsöt termő ültetvények között található boros pincék, hétvégi házak. Árnyas

erdői vadászatra, kirándulásra csábítanak. Dombjairól csodálatos panoráma nyílik a

Balatonra, annak északi partjára, Ságvárra és környékére.

A 2005-ben alakult Ságvárért Egyesület is természeti környezetünk szépségére

alapozva gondolta ki a Löszölő-Tökölő Teljesítménytúrák útvonalát, amely Ságvár és

környékének olyan különleges és nevezetes pontjait is érinti, mint pl.: a Bujó-lik, a 12-

es szoba, a Képes-fa, a Böre-vár, stb.

Bujó-lik (Lyukas-domb)

Ságvár   egyik   nevezetes   pontja,   amelynek   történetéről   nem   találunk   írott   anyagot,   csak a   szájhagyományra   hagyatkozhatunk.   A   Bujó-lik   egy   egyre   rövidülő   alagút,   amely   a Lándor-hegyen   található.   Hossza   21,6   m,   szélessége   2   m   körüli,   magassága   átlagosan 1,75     m     (2013-ban),     mely     az     omladozó     bejáratoknál     alacsonyabb,     középtájon magasabb.   Történelmi   írásokban   (1920-as   évek   után)   Lyukas-dombként   jelölik,   de   ezt a   nevet   valószínűleg   nem   ságvári   ember   adhatta   neki,   mert   a   községben   régebben nem   használták   a   lyukas   kifejezést,   csak   a   lik,   likas   formát.   A   domb   szó   amúgy   nálunk nincs használatban, a legkisebb emelkedést is hegynek nevezik. A   Bujó-lik   hossza   és   magassága   az   idők   folyamán   lassan   csökken.   Hajdan   olyan   magas volt,   hogy   lovas   kocsival   is   közlekedtek   rajta,   de   napjainkban   már   feltöltődött,      így   már könnyen elérni a tetejét. A Bujó-lik létrejötte valamikor 1800 és 1832 közé tehető. A   Bújó-likat   a   falu   központjától   mintegy   másfél   kilométerre,   a   sárga   sáv   jelzés   mentén lehet megtalálni.

Siófok-Kiliti Airport

Az elmúlt években újra virágkorát élő repülőtér Siófok-Kiliti és Ságvár között található, a Balatontól alig 5 km – re délre, a 65-ös számú főúttal párhuzamosan. A folyamatos felújításoknak és bővítéseknek köszönhetően egy modern, a kornak megfelelő repülőteret sikerült kialakítaniuk, amely különböző szolgáltatásokkal várja az ideérkező látogatókat. Szolgáltatásaik között megtalálható: sétarepülés, ejtőernyőzés, sárkányrepülés, tandemugrás, légi fotózás, stb.

Képes-fa

Ott áll a Jaba pusztára vezető út mellett az a több mint 300 évesnek mondott tölgyfa, amely az andocsi búcsúra igyekvő zarándokok egyik pihenő helye volt, amíg gyalogosan jutottak el a somogyi kegyhelyre. A székesfehérvári zarándokok egy Szent Vendelt ábrázoló festményt helyeztek el a fán 1930-ban, innen kapta a Képes-fa nevet. Az 1980-as évek elején a sérült, összefirkált képet Együd Árpád Kaposvárra vitte restaurálásra, váratlan halála után felvették a hagyatékába, s csak hosszas levelezés után kaptuk vissza megőrzésre. Egy kiállításon bemutatásra került, azóta a kép hollétéről nem tudunk. 2010-ben a Ságvárért Egyesület elhatározta, hogy az elveszett kép helyére újat készíttet. 2011. május 7-én került sor az új kép és a fa újraszentelésére. Még ebben az évben az egyesület jelölte a Képes-fát az „Az Év Fája” elnevezésű országos versenyre, ahol több mint 80 nevező közül bekerült a 12-es döntőbe és végül az előkelő 5. helyen végzett. A Képes-fa könnyen megközelíthető, kb. 4 km-re található a falu központjától, egy erdészeti út kanyarulatában. Az újjászentelés óta minden év szeptemberében közös gyalogos túrát szervezünk a Képes-fához, ahol ökomenikus megemlékezést tartunk.

Aliréti Vadászház

Mesés környezetben, az ságvári erdőben található ez az elegáns kis vadászház, amely a nevét a valamikori török megszállásra visszavezethetően kapta. 5 szobával rendelkezik (12 férőhely). Böre-vár Ságvártól 5 kilométerre nyugat-délnyugatra a Jaba-völgy déli oldalán, a Szent László hegy észak felé kinyúló keskeny, két oldalán rendkívül meredek, észak felé enyhén lejtő gerincének végén található a Böre-vár (földvár). A vár teljes területe 150x57 méter. Szerepe a mai napig kérdéses. Valószínű, hogy a Fokot Koppánnyal összekötő hadiút egyik állomása lehetett. Pesty Frigyes 1864-ben a Böre-várat, mint Kupa vezér egykori lakhelyét említi. A földvár a Képes-fa szomszédságában található, nem messze az Aliréti Vadászháztól. Gám puszta / Lőrincz Mátyás emlékoszlop A ságvári és kiliti határt elválasztó fasortól délre építették meg Gám vagy Gámi falu pusztát, amit 1856 táján jelöltek ki, s arról a régi faluról kapta a nevét, amely valaha a Jaba patak és az erdő között terült el. A környék legszebb pusztái között emlegették. Hozzátartozott Ürü-major (a ma is álló épület volt a vincellér ház), amit a híres Diófa-sor kötött össze a pusztával, négy sor diófa, amiből mára nem maradt semmi. A pusztát a II. világháború után lebontották. A régi pusztából nem maradt más, csupán egy árva kereszt, ami nem kellett senkinek. A későbbiekben az egykori puszta emléke és az elárvult kereszt szívügye lett egy kis csoportnak. Felújították és újjászentelték a ledőlt keresztet, rendbe tették az emlékhely környékét és minden évben ökomenikus istentisztelettel emlékeznek meg az egykori virágzó pusztáról és az ott élő emberekről.A puszta történetéhez egy tragikus esemény is hozzátartozik. 1944. november 5-én Lőrincz Mátyás (23 éves, a veszprémi Puma repülőszázad őrmestere) halt hősi halát a puszta közelében, amikor is gépével kényszerleszállást hajtott végre, de a gép landoláskor felborult és kigyulladt. A pilóta gépével együtt elégett. 2008. november 8-án a gámi kereszt mellé került elhelyezésre Lőrincz Mátyás emlékére állított emlékoszlop. Az emléktábla alatti urnában elhelyezésre került a pilóta néhány megmaradt csontja is, amelyet unokaöccse hozott el az ünnepségre. Az emlékhely könnyen megközelíthető, csupán pár kilométerre van a falu központjától.